2010. november 9., kedd

KIÁLTVÁNY!

BÍRÓSÁGRA A BALODALLAL!



Prológus


Kétségtelenül Standeisky Éva publicisztikája volt az utolsó és döntő lökés, ami arra késztetett, hogy írásban is megfogalmazzam, amit már többször többfelé szóban hangoztattam:  ÚJ POLITIKAI GARNITÚRA KELL!
Akár jobbra, akár balra, akár középre vagy a hátam mögé nézek, csak megunt, erkölcsileg lejáratott, hiteltelen politikai elitet, pártvezetőket és lakájaikat látom nap mint nap – számomra már rendkívül unalmas és fárasztó - csatáikat vívni gyermekded homokozóikban. És nem történik semmi.  Mert ami történik, az pótcselekvés: alkalmas az általános politikai izgalom, valamint sajtómunkások (Co.: Kovács Zoltán) fenn- és eltartására, alkalmas egymás lejáratására, de teljesen alkalmatlan a társadalom valódi gondjainak megoldására. Az arénában a gladiátorok az életükért küzdenek, miközben a publikum őrjöng, üvölt és sikoltozva bíztatja a számára kedveset: ŐLD MEG! ÖLD MEG! A harc egy-egy pillanatában még közösségnek is tűnnek a táborok, de a végén, miután versenyzőik, akikre fogadtak, kivéreztek, megfáradt egyénekként térnek vissza mindennapjaikba. És várják a következő, bódító, mámorító, vérgőzös pillanatot, amikor revansot vehetnek. NA, EBBŐL ELÉG!
Baloldaliként a baloldalon akarom a sort kezdeni. Önkritikára, az elmúlt húsz év kritikai vizsgálatára van szükség. Van rá időnk, optimális esetben mintegy három-hat év. A társadalom bizalmát csak a teljes erkölcsi megújulásunkkal érhetjük el. Le kell a baloldalról azt a mocskot mosni, amit mások kentek rá, de attól a sártól, ganajtól is meg kell tisztulnunk, amit gladiátoraink szedtek magukra az arénában hemperegve.

 

Módszer

A társadalmi bíróság felállítását javaslom. Komolyan! Olyan társadalmi bíróságot, ahol vannak ügyészek, vádlottak, védők, esküdtek, bírák, szakértők, tanuk, minden, ami kell, és mivel „játékról” van szó, kell(enek) játékvezetők is, akik a tárgyalás menetének „törvényességét” felügyelik (moderálják) – nevezzük ezt a testületet ZSŰRÍ-nek.

A zsűri
-          egyik tagjának magamat jelölöm, és
-          jelentkezés alapján fogom a javaslatomat megtenni a másik két tagra, akiknek az elfogadásához a nyilvánosság hozzájárulását kérem.
-          A zsűri két további társtagja közül - ideális esetben – az egyik jogász, a másik történész.
-          A zsűri legfontosabb feladata a lehetséges vádpontok és a kiszabható politikai büntetések meghatározása, valamint a jogorvoslati lehetőségek (fórumok)  biztosítása, melyre javaslatokat elfogad. 
Természetesen az egész tárgyalás a nyilvánosság előtt zajlik majd, az internet segítségével, de egyáltalán nem zárom ki, hogy alkalmanként mód legyen élőben is  egy-egy vita (tárgyalás) lebonyolítására.

Ügyész, védő, esküdt, bíró
-          írásos anyaggal lehet a zsűrinél jelentkezni, amelyben
-          indokolnia kell a szerepre való alkalmasságát a jelöltnek, és
-          azt a koncepciót, amit meg kíván valósítani a vállalt feladat végrehajtása során.
-          Természetesen módot kell biztosítani nem elkötelezetten baloldali személyek jelentkezésére és szerephez jutásához is, amennyiben magukra nézve is kötelezően elfogadják a játékszabályokat.
-          Ezekre a szerepekre hivatásos politikusok – parlamenti képviselőig, országos pártvezetőig bezárva  - nem jelentkezhetnek.

A játékszabályokat
-           a zsűri állapítja meg, és
-          amely szabályok nagymértékben fognak hasonlítani a bírósági peres eljárások szabályaihoz. Ennek megfelelően kell            
o   a vádat (keresetet) összeállítani,
o    a bizonyítékokat a bíróság elé tárni,
o   a tanukat, szakértőket megidéztetni, lehet a védelmet képviselni;
-          a zsűri állapítja meg – akár saját hatáskörébe utalva – az egyes szereplők kiválasztásának szabályait is, melynek során feltétlen törekedni kell
o   a versenyeztetésre,
o   a kiválasztás szempontjainak előzetes meghatározására;
o   a kiválasztás nyilvános indoklására;
o   a „jogorvoslat” lehetőségének biztosítására.

A vádlottak:
-          erre a szerepre nem lehet jelentkezni, vádlottá csak válni lehet;
-          vádlott természetes személy és/vagy politikai tett, vállalás, kijelentés is lehet;
-          a természetes személyek kötelesek megjelenni a bíróság előtt és a feltett kérdésekre válaszolni;
-          nem kötelesek maguk ellen vallani;
-          védőiket – ha kívánják – maguk választhatják meg a jelentkezők közül, védelmüket saját maguk is elláthatják, felkérhetnek arra alkalmasnak tartott személyeket;
-          a bíróság előtti - idézés ellenére való – meg nem jelenést szankcionálni nem tudjuk, de az elkövethető legnagyobb bűnként fogjuk megítélni, és a lehető legsúlyosabb politikai ítéletet fogjuk kiszabni.

A tanuk:
-          bárki lehet;
-          felkérhető;
-          önként is jelentkezhet, írásban, kifejtve tanúskodásának lényegét. Tanúvallomását a bíróság nem köteles figyelembe venni, de feltétlen törekedni kell rá, hogy írásban kaphasson indoklást álláspontjának elutasításáról.

Esküdtek:
-          bárki lehet;
-          tagjait a jelentkezők, vagy mások által jelöltek – ha vállalják – közül a bírói tanács választja ki;
-          törekedni kell, hogy a 12-15 tagú testület színes összetételű legyen társadalmi kötődés, politikai hovatartozás, végzettség, társadalmi-szociális helyzet, lakhely stb. szempontjából.

Bírói tanács tagjai:

-          csak jogi végzettségű természetes személy lehet;
-          bíróság, bűnüldözés, politikai szervezet országos vezetőségének aktív tagja nem jelölhető;
-          olyan, az előzőekben felsorolt szervezetek alkalmazottjaként dolgozó, tagjaként működő személy jelölhető, akinek ez a jogviszonya, tagsága már legalább öt éve megszűnt;
-          a bírói tanács 3-5 tagja az elnököt maga közül titkos szavazással választja meg;
-          az összeférhetetlenségnek lehetnek egyéb kizáró okai is.

A várt eredmény


Nem a teljesség igényével, és nem fontossági sorrendben, mert egyik cél fontosabb, mint a másik:
-          a régi elit politikai leváltása;
-          a politika erkölcsi megtisztulása, az általános erkölcsi színvonal megerősödése;
-          új, hiteles, politikailag használható arcok feltűnése, felfedezése, erre való motiváció;
-          politikai vitakultúra színvonalának emelkedése a másság, a sokszínűség, a véleményszabadság elfogadása mentén;
-          a piacgazdaság működésének megértése széles rétegek számára, előnyei-hátrányai más rendszerekkel szemben;
-          az öngondoskodás szükséges mértékének és fontosságának felismerése;
-          nagy nyilvánosság, publicitás, a közélet megmozgatása, megmozdulása, az állóvíz felkavarása;
-          a jogi ismeretek terjedése, azok jelentőségének felismerése;
-          párbeszéd bal- és jobboldal között;
-          hozzájárulás az 1989-ben kialakított demokratikus intézményrendszernek a szükséges megújításához;
-          a Papcsák–Budai tetemre hívó rögtönítélő bíróságosdit játszók teljes ellehetetlenülése, nevetségessé tétele;
-           az igazi, tényleges rendszerváltáshoz elengedhetetlenül szükséges, a fejekben is végbemenő jelentős, minőségi változás.

CSAK ENNYI!
AZTÁN – de csak aztán! – JÖHET A JOBBOLDAL IS.  


2010. október 4., hétfő

Féllábon

A korábban elkövetett bűnök visszaütnek. Egy felkészületlenül elkövetett tavaszi kerékpártúra következménye lett a múlt heti porcműtét. Kértem a jegyző asszonytól, hogy küldjön nekem mozgó úrnát - mármint a választáshoz, mert, különben, köszönöm szépen, jól vagyok, csak lépni nem tudok -, de visszajezést nem kaptam. Így hát elvitettem magam a szavazőkörig, ott meg elbotorkáltam féllábon a szavazóhelyiségig, és megtettem, amit meg kellett.

Amikor én ott voltam - pedig elég sokáig bajlódtam -, senki nem jött szavazni. Feltételezem, nem mozgáskorlátozottság volt a fő ok. Akkor pedig mi?

A politológus szakértők csontig elemezték a választások statisztikai és politikai eredményeit, feltárva a helyi és tágabb értelmű összefüggéseket, hatásokat a további kormányzásra. De mindezt a leadott szavazatok, a megismert eredmények alapján, ami csak az egyik lába az igazságnak - már ha az igazság két lábon jár.

Engem épp a másik, a hiányzó lába izgat. Az a népesség, aki nem ment el választani. Ki tudja, miért? 

Tényleg? Tudja valaki, hogy miért? Hogyan lehetne - legalább utólag - reális magyarázatot találni arra, ki miért nem megy el szavazni? Egyetlen faktor: a poltikai apátia lenne a magyarázó ok?


Mert az csak önteltségről tanúskodik, ahogy a miniszterelnök vindikálta a jogot a minősítéshez: aki nem ment el választani, az engedélyezte a FIDESZ által elvégzendő változásokat. Na neeee! Ez a jól ismert kádári politikai "bonmot": aki nincs ellenünk, az velünk van gyenge  parafrázisa. Miután személyesen is jelentősen hozzájárult a politikai hangulat demoralizálásához, a demokrácia legnagyobb dicsőségére nem csak azoknak köszönte meg a választásokon való részvételt, akik elmentek, és (rájuk) szavaztak, de rendesen megfricskázta azokat, akik nem vették a fáradságot, hogy a szavazófülkéig elfáradjanak. Minősítő szavaival megköszönte, hogy nem vettek részt a döntéshozatalban, ezzel is - akár akaratuk ellenére - hozzájárultva a FIDESZ győzelméhez.


De hiszen a FIDESZ vezérnek épp ez volt az érdeke, erről szólt az elmúlt nyolc éve: minden hatalmat a FIDESZ-nek! Mi tudjuk, mit kell majd tennünk, ha ott leszünk, bizzatok bennünk, emberek! És ezzel az otthonmaradók engedélyt adtak arra - egyben elveszítve a későbbiekben a legkisebb felháborodáshoz való jogukat is -, hogy az Orbán-kormány és narancs színű önkormányzataik azt tegyék, amit akarnak.

2010. szeptember 27., hétfő

PLENÁRIS

Mint korábban megállapodtunk, a következő plenáris összejövetelünkre

2010. október 2-án 10 órakor

kerül sor. Tekintettel arra, hogy kisebb térdműtétem miatt nem leszek képes nagyobb távolságot megtenni, a találkozó helyszíne:

Szentendre, Berek u. 22.

Témáink:                          Blogolás
                                      Politizálás
                                      Akciók

Mindenkit szeretettel várunk, de kérünk, jelezd előre a várható részvételedet, hogy a szervezéssel megfelelően készülhessünk:  szepib2010@gmail.com





2010. szeptember 16., csütörtök

HELYETTEM MONDTÁK (ÍRTÁK)

SZENTGYÖRGYI ZSUZSA VILLAMOSMÉRNÖK
KÖZÖS MAGYAR ÉRTÉKEINK
(metropol BUDAPEST, 2010. SZEPTEMBER 16., 6. oldal.)

Fővárosunk, sőt, egész országunk szimbóluma a kecses, lágy ívű Lánchíd. Mint oly sok szépet és hasznosat, ezt is Széchenyi Istvánnak köszönhetjük. Meg két pénzügyi zseninek: a görög-macedon eredetű Sina Györgynek, és a bécsi zsidó Rotschild bankárnak, akik pénzükkel és tekintélyükkel járultak hozzá a létrejöttéhez.

Ez a Sina báró óriási vagyont hagyott hátra a fiára, méltó utódjára, Simonra, akinek idén ünnepeljük születése kétszázadik évfordulóját. Nagyon kevés lenne a rendelkezésemre álló hely, ha valamennyi érdemdús hozzájárulását felsorolnám a magyar iparban, közszolgáltatásban, kultúrában.

Vasútfejlesztés, gőzhajózás, folyamszabályozás, gyermekkórház, a vakok intézete, a Nemzeti Színház és a Nemzeti Múzeum egyaránt rengeteget köszönhet a görög eredetű nagy magyar hazafinak, de szívemhez legközelebb mégis a Magyar Tudományos Akadémia székháza áll. Mintegy húsz év alatt akkor óriásinak számító összeget, jóval több, mint ötszázezer forintot áldozott közügyekre.

Érdemes elgondolkodnunk ezen mostanság, amikor szélsőséges hangok szennyezik közéletünket, hogy ki is a magyar, és ki nem. Mit köszönhet a magyar nép a más országokból, térségekből betelepülteknek, és mivé lennénk az ő munkájuk nélkül. A szorgos bolgár kertészek nélkül, akik megmutatták, milyen eredményes az intenzív növénytermesztés. A törökök kiűzése után betelepített szorgalmas, a mezőgazdaságban és a kultúrában egyaránt kíváló svábok és tótok (szlovákok) nélkül. 

A csodálatos zenészeket, kíváló festőket adó cigányok nélkül. A magyar Nobel-díjasok háromnegyedét kiállító, az iparban, tudományokban, pénzügyekben kultúrában jeleskedő zsidók nélkül. Vagy akár a sok évszázaddal ezelőtt ellenségeik elől idemenekült, és nálunk menedéket talált kunok, jászok nélkül. A gyönyörű Szentendrét felépítő, ügyes és okos rácok (szerbek) nélkül. Vagy a bő fél évszázada az üldözések elől nálunk letelepedést kérő görögök nélkül, akiknek nagyszerű színésznőt, szobrászt vagy éppen egyetemi tanárt köszönhetünk, aki egyébként előadója is a Sina Simont a Tudományos Akadémián ünneplő konferenciának.

Mi, mai utódok koldusok lennénk nélkülük.

2010. szeptember 2., csütörtök

SZEGREGÁCIÓ http://www.inforadio.hu/hir/belfold/hir-376475

A baloldali polgár a meteorológiai ősz első napján mi mást is tehetne, mint tankkönyvet köt. Hazajön a tízéves az iskolából hangos „negyedikes vagyooook, negyedikes vagyooook” felkiáltásokkal, levágja az üresen bevitt, de tankönyvekkel telepakolt iskolatáskát, majd némi célzással átnyújtja a frissen vásárolt bekötő fólia csomagot. Mehetek negyedikes! tankönyvet kötni.


Jobb is. Odahagyom a vitriolos vérbe mártott klaviatúrámat, amelyen épp elkezdtem fogalmazni legújabb bejegyzésemet, miután hazaérve az első hír, ami szembe jött velem csúnyán kiverte a biztosítékot nálam. Talán könyvkötés közben sikerül lecsillapodnom, és értelmesebb, kevésbé indulatos mondatokat faragnom, mint amilyenek első szuszra kibugyogtak a billentyűk alól.

Így oldaná meg a "cigánykérdést a Jobbik

A Jobbik az általa „cigánykérdésnek” nevezett probléma rövid távú megoldása érdekében úgynevezett „közrendvédelmi telepekre” zárná a „közrendet veszélyeztető egyéneket”, továbbá helyi, települési csendőrségeket és önfenntartó börtönöket hozna lére.

Idézet szövegben kénytelen vagyok, de a saját szövegemben nem vagyok hajlandó ennek a minimum szélsőjobboldali pártnak a nevét leírni, mert akkor az én baloldaliságom az övéhez képest a rosszabbik. Márpedig a baloldalhoz képest a „rosszabbik” a FIDESZ, a szélsőjobb meg egyenesen a „rossz” oldal. Ennyit a filozófiáról és a relativitásról.

A könyvkötészeti akció legalább arra jó volt, hogy végiggondoljam: valójában egy provokációról van szó, a rossz oldal ismét tesztelni próbálja a társadalom ingerküszöbét, és arra játszik, hogy az olyan tojásfejűek, mint én is, majd habzó szájjal üvöltözünk, mindennek elmondva őket, így aztán épp azt a reklámot kapják, amire most, a kopogtatócédula-inséges időben a legnagyobb szükségük lenne.

HÁT NEM! NEM HABZÓ SZÁJJAL, de néhány halk megjegyzésem volna:

Kíváncsi vagyok, lesz-e a parlamentben párt, amelyiknek lesz vér a pucájában, és kezdeményezi a másik kettőnél, hogy fogadják el a rossz oldali párt kezdeményezését, hozzanak létre „közrendvédelmi telepeket”, ahová a rossz oldali párt tagjait, képviselőit, szimpatizánsait zárnák be, mint a „közrendet veszélyeztető egyéneket” abban az esetben, ha bármely kisebbséggel szemben rasszista alapon lépnének fel, tennének fizikai fenyegetésre, megsemmisítésre utaló, netán uszító kijelentéseket.. Persze kíváncsi lennék a másik két párt reakciójára is. Vagy mindegyik jelenlegi parlamenti párt a kopogtató céduláira összpontosít, és nem engedheti meg magának, hogy egyet is elveszítsen? Pláne a rossz oldali párt javára?!

Szegedi Csanád – az EP nagyobb dicsőségére – kettős kordonnal körbevett, rendőr-csendőr felügyelete mellett működő telepről vizionál. Vajon az EP többi magyar képviselője ehhez asszisztál? Hagyják, hogy az EP-ben erről ne essen szó, jobb a hazai szennyest nem kiteregetni? Szerintem meg épp ott, ahol a kopogtató cédula nem játszik szerepet, ott kellene igazán elhatárolódni, tiltakozni, etikai vizsgálatot kezdeményezni.

A Jobbik elnöke megjegyezte továbbá, hogy az „esetek többségében a szegregáció lenne a leghatékonyabb” nevelési módszer.

Hát, ha a szegregáció* nevelési módszer, akkor kezdjük a rossz oldali párt elnökén.

*szegregáció: http://nemzetisegek.hu/dokumentumok/file_1111447058_szegregacio.pdf

2010. augusztus 30., hétfő

Felhívás táncra

CARMEN MUSAT: Az eszmeforgalmazók és a hatalom

(„ÉS”, 2010. július 30., BALKÁN BALKON melléklet)

Nosztalgia nélkül, és nem a jelen ellenében vizsgálni a múltat, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy a mai helyzetet kialakító körülményeket és lehetőségeket megértsük, ez volna a korunk társadalmi-politikai valóságának feltárása érdekében elvégzendő feladat. Napjaink politikai-társadalmi viszonyai között az európai új demokráciák elemzésében a „kapitalizmus” és a „kommunizmus” fogalmai már nem fedik a valóságot. A közjó iránti érdektelenség súlyos következménye, hogy megszűnt a militáns nacionalizmus, vallási fundamentalizmus, fajgyűlölet, homofóbia és utcai bűnözés fölötti kontroll. Ez komor képet fest korunk hétköznapi valóságáról, ami személyes kötődéseinktől függetlenül mindannyiunkat fájdalmasan érint. Sajnos az értelmiségi elitet csaknem kizárólag a saját karrierje foglalkoztatja, elsősorban személyes előnyeire koncentrál, és teljesen megfeledkezik a közjóról.

Sokáig kerestem a szavakat saját belső vívódásaim megfogalmazásához, míg meg nem találtam C. Musat idézett cikkét, amelyben nemes egyszerűséggel öntötte szavakba helyettem (is) barokkosan hömpölygő gondolataimat. Háborgásom, felháborodásom, lelkiismeret furdalásom a baloldal 2010-es parlamenti választásokon (megérdemelten) elszenvedett méretes veresége felett az emiatt érzett szégyenből és személyes felelősségérzetemből, nem kis lelkiismeret furdalásomból ered.

Talán a 80-as évek végén zajló „reformkorszak” termése volt az a közismert vicc, amelyben Lenin – a szovjet KB legnagyobb megdöbbenésére – feltámad, és kérésére a KB tagjai őszintén „feltárják a helyzetet”, amiből Lenin elvtárs számára is világossá válik, hogy igen nagy a baj. A kérése az, hogy zárják be őt egy szobába több napi élelemmel és innivalóval, ahol egyedül nyugodtan végiggondolhatja a „helyzetet” és az ebből adódó „tennivalókat”. Kérését teljesítik az elvtársak. Több nap elteltével már aggódnak, mert Lenin semmi életjelet nem ad magáról, leskelődnek a kulcslyukon, hallgatóznak, végül betörik az ajtót. A helyiséget üresen találják, csak egy kézzel írt levelet találnak:

„Elvtársak! Nagyon nagy a baj, mindent kezdhetünk elölről. Svájcba emigráltam. Lenin”

Hát, körülbelül ez a helyzet ma is. Mindent elölről kell kezdeni. Optimistán szemlélve, ez magában rejti a megújulás, a teljes újrakezdés, az új szemlélet megformálásának, közös kigondolásának, kiszenvedésének a lehetőségét is.

Keresem azokat a „játszótársakat”, akik tevőlegesen, folyamatosan részt kívánnak venni az általam SZEPIB (Szentendrei Polgári Baloldal) néven alapítandó munkaközösségben, amely többirányú gondolkodási folyamat megszervezésében, a SZEPI-s szabadgondolkodói hagyományokon alapuló munkamódszer segítségével széleskörű, hálózatszerű közösségek szervezésében és vezetésében működne közre.

Határozott elképzeléseim vannak az elvégzendő feladatokról, a módszerekről stb., de ez senkit ne riasszon vissza attól, hogy megkísérelje ezeket elfogadni, esetleg vitatni.

JELEZZ VISSZA, HA RÉSZT KÍVÁNSZ VENNI A MUNKÁBAN!

Tölgyessy: Hiányzik a hathatós ellenzék

Tölgyessy Péter ma reggel az MR1 adón az inforadio.hu szerint a következőket mondta:

Tölgyessy szólt a hatalomból kiszorult baloldali értelmiségről is. Azt mondta: többségük minden szép és jó elpusztításának látja az eltelt három hónapot. Véleményformálói egymással vetélkedve fogalmaznak minél élesebben, és olykor már a magyar jogállam és alkotmányosság végéről beszélnek. Ám a baloldal kudarcának mélyreható vizsgálata nélkül tett erős kijelentések csupán régi szubkultúrájukon belül hatnak. A régi hideg polgárháború harcai egyelőre a baloldal gyengesége miatt szinte szünetelnek.
Az elemző szerint a hazai közéletből igencsak hiányzik a hathatós ellenzék. A nyugatos polgárosodásnak régóta nincsen erős önálló képviselete. A szocialistákon még jó ideig számon kérhetőek korábbi vétkeik. A Lehet Más a Politika igyekszik erélyes alkotmányvédő álláspontra helyezkedni, de a gazdaságpolitika ügyeiben a kormányétól nem eléggé megkülönböztethető az álláspontja. Nála pedig már csak a kormánytöbbség javaslatait kivételes arányban megszavazó Jobbik tudja magát kevésbé elkülöníteni a gazdasági függetlenségi harcot vezető Fidesztől.


Nos, az elemző megfogalmazásában sok az igazság. 
A baloldal kudarcával kapcsolatban mi is úgy érezzük, ez az egyik legfontosabb problémakör, amelyről sokat kellene beszélni. Ezért erről is külön oldalt (RENDSZERKRITIKÁK) nyitunk.
A (nyugatos) polgárosodás problematikája,  a polgári értékrend képviselete  a PB oldal tematikájába (is) illeszkedik. 

2010. augusztus 28., szombat

Kedves Barátaim!


Az Élet és Irodalomban hetek óta remek politikai és társadalmi elemzések sora jelenik meg a választások nyomán Magyarországon kialakult politikai, társadalmi, jogi helyzettel kapcsolatban.

Az augusztus 19-i (33.) számban Radnóti Sándor így ír:

„Mindezek következménye, hogy a nacionalizmus vonzó, modern alternatívája, az alkotmányos patriotizmus követhetetlenné válik. S leszünk mindannyian, akiknek a nacionalizmus nem tetszik, azok, aminek régóta becsmérelnek bennünket – hazátlan bitangok….

Vagy mégsem?
…Ha az alkotmányozás tartalmi korlátait áthágják, ha a véleménynyilvánítás szabadságát, a sajtó függetlenségét megnyirbálják, ha a törvényhozói és végrehajtói hatalom független ellenőrző intézményeinek rendszerét csorbítják vagy kiiktatják, akkor a láthatatlan alkotmányhoz kell hűségesnek lenni. ez számos gyakorlati esetben jelenthet a jövőben civil ellenállást, polgári elégedetlenséget. Hogy e morálisan kívánatos magatartásból politikai erő válhat-e, annak titka a jövő méhében rejlik.”

Ezek nagyon súlyos szavak, de azért idéztem, mert hasonló gondolatokkal küszködöm magam is. Azt gondolom, hogy a polgári elégedetlenséghez polgárság, de legalább is polgári értékrend kell(ene). A választásokon épp azért érhetett el komoly sikereket a jobboldal, mert épp ez az értékrend hiányzott (hiányzik) a választókból, ezért érzelmi alapon proteszt szavazókká vált nagy részük.

Az MSZP teljesen diszkreditálódott, kiírta magát a politikai közéletből. Házmester atillákkal, sunyi tiborokkal nem fog tudni a baloldali értékek hiteles képviselőjévé válni. És a szájjártó péterek és arogán antalok fogják a közbeszédet uralni, ha nem teszünk ellene semmit.

A SZEPIB megalapításával arra teszek kísérletet, hogy a baloldali polgári értékek terjedését segítsem elő. Erre persze egyedül nem vállalkozhatok, ehhez keresek játszótársakat. Ki kell találnunk az új, kisközösségek szervezésének, ezek további együttműködésének módszertanát, meg kell határoznunk, tartalommal kell megtöltenünk közösen olyan fogalmakat, mint „baloldaliság”, meg „polgári értékrend”, meg „polgári baloldal”, és még sorolhatnám. Ez komoly szellemi teljesítményt igénylő feladat, amihez biztos, hogy nálunk felkészültebb „írástudók”, a szellem embereinek segítségét is kell kérnünk.

Azt remélem ettől a kezdeményezéstől, hogy olyan szellemi műhellyé válik, amely példaértékű, segíti hasonló kisközösségek elterjedését elméleti és módszertani ismeretek átadásával. Működése során felszínre hoz olyan személyiségeket, akik hitelesen, új arcként tudják képviselni értékeinket – akár már a következő választáson is, amelyre – reményeim szerint – már 2014 előtt sor fog kerülni. Addig pedig nincs sok idő!!!

Aki ennek a munkának aktív részese kíván lenni, az tegye meg, hogy eljön Szentendrére augusztus 28-án 10 órára. A gyors és hatékony információ-áramlás érdekében hoztam létre a SZEPIB2010 csoportot a Google segítségével. A csoport elérhető a http://groups.google.hu/group/szepib2010 címen. Mindenkinek küldtem meghívót – szóljon, aki nem kapott - de csak a LoFe igazolta vissza a meghívást. Aki részt kíván venni a jövőben a közös, belső levelezésben, amelyben mindenki megkapja a másik hozzászólását adott témához, és így az ő írása is minden taghoz eljut, az igazolja vissza a meghívást, bár lehet, hogy időközben lejárt. Akkor ezt kérem jelezni.

Annak reményében, hogy mielőbb külső érdeklődök is jelentkeznek, egy blogot is indítottam: http://szepib2010.blogspot.com/, ahol a nyilvános vitákat lehet lefolytatni, illetve önálló, új gondolatokat lehet közzé tenni.

Várom, hogy minél többen jelezzétek, hogy jöttök szombaton. A várható létszám és személyek ismeretében tudjuk meghatározni a szervezés egyéb részleteit.

Üdv:

pkorodi