A versenysemlegességről

Kicsit távolabbról indítok. Azt olvasom az Origo.hu-n, hogy a társasági adó kedvezményes, sportcélú felhasználását az EU eredeti formájában nem fogja elfogadni.

>>Szalay Ferenc, a Fidesz országgyűlési képviselője, az országgyűlés sport- és turizmusbizottságának alelnöke az [origo]-nak azt mondta, a sporttámogatás-tervezettel kapcsolatban egyelőre az első körös tárgyaláson van túl a kormány. "Az Európai Unió az utánpótlás-nevelésre és a létesítményfejlesztésre áldását adta, …, de a társasági adó hozzájárulna a szakosztályok dologi költségeihez, például a terembérléshez vagy az utazáshoz is. A profi sportot azonban az Unió álláspontja szerint nem lehet támogatni belőle" - mondta Szalay.

…A versenysemlegesség elvét nem lehet felrúgni. Ha Magyarországon elfogadná az Unió, akkor az összes tagállamnál ezt kellene tennie, így aztán például előfordulhatna, hogy a Real Madrid saját támogatóinak társasági adójából megvenné a legjobb játékosokat, akiket a kispadra ültetne, az európai futball pedig meghalna" - jelentette ki.…<<

Szóval innen kezdődik az én áthallásom. A versenysemlegesség elve, amelyet az Unió alapelvként tart be, és tartat be, elvi alapon nem engedi, hogy – például a sport területén – valaki olyan (túl)hatalomra tegyen szert, amellyel az egész rendszer egészséges működését meg tudja akadályozni.  Az erre való törekvések esetén azonnal beindul az EU immunrendszere, és az e felé tartó törvényi szabályozások útját állja.

A tágabb összefüggés meglátása innen már szinte automatikusan adódik. Igen, a magyar parlamentben elért kétharmados FIDESZ többség még legitim, de ennek eredményeként a kisebbség érdekeit is védeni képes ellensúlyok rendszerét, a többi hatalmi ág megbénítását, kiiktatását célzó törvénykezés – azok „kispadra ültetése” – már az EU demokratikus alapelveit – amelyek a versenysemlegességet lennének hivatottak biztosítani – sérti, ami a demokratikus (politikai) működés halála. Márpedig hogyan is mondta Szalay úr?  „A versenysemlegesség elvét nem lehet felrúgni.”

És nem csak a sportban!

Sikerült!! Megint teljes a zavar.

„Megpróbálja visszacsábítani az ellenzéket az alkotmányozásba kormányoldal, ahol attól tartanak, hogy az új alaptörvényre ráragad az, hogy ez a Fidesz vagy személyesen Orbán Viktor alkotmánya. A Fidesz több kérdésben is késznek mutatkozik a kompromisszumra, és próbál szimbolikus kérdésekben is gesztusokat gyakorolni,…”

"Kőkemény feltételekkel" hajlandó csak visszatérni az alkotmányozásba a Lehet Más a Politika, így döntött a párt országos tanácsa. Szerintük a Fidesznek garanciákat kell adnia, hogy "nem erőből" fogadják el az alkotmányt.

Budapest – A szocialista párt frakciója ma vitatja meg azt az alkotmánykoncepciót, amelyet a Mesterházy Attila pártelnök által felkért szakértők készítettek. Várhatóan döntenek arról is, hogy a szöveget benyújtják-e az Országgyűlésnek. Arról már döntöttek, hogy az “Orbán-alkotmány”-hoz nem statisztálnak, de arról még nem, hogy a Fidesz új csábításának engednek-e.

Ilyen, és ehhez hasonló szalagcímekkel jelennek meg cikkek az internetes oldalakon. Mintha elindult volna valamilyen alkotmányozási verseny a (parlamenti) pártok között, sőt, Gyurcsány egyszemélyes pártja különvéleményt fogalmazott meg blogjában.

Észreveszik-e az érdekeltek, hogy itt megint egy Fidesz ármány közeleg, vagy elhiszik a fideszes-kdnp-és alkotmányozási  álláspont felpuhulását. A kormányzó pártnak esze ágában sincs az Orbán-alkotmány lehetőségét feladni, bármennyire is rájuk ég majd ez a bélyeg. Ha ezt (is) feladjál, végük van. Viszont egyéb okokból kifolyólag nagyon nagy a nyomás a kormányon és pártján, az utóbbi időben túl sok területen vesztettek, és a fekete leves még most jön. Azt nem engedhetik meg maguknak, hogy olyan témák uralják a politikai közéletet, amely számukra eleve csak a védekezés lehetőségét, a populista szólamok puffogtatását teszik egyedül járhatóvá a siker-propagandával szemben, amikor a bevezetendő reformokról – magunk között szólva: megszorító intézkedésekről – esik majd szó. Hogy ne így legyen, erről egy a „kutyáknak” odavetett, jól méretezett gumicsonttal, melyet kedvükre rágcsálhatnak, sőt, jól össze is marakodhatnak rajta, szóval egy megfelelő állproblémával kell „tematizálni a közéletet.” Erre pedig kiválóan alkalmas az alkotmányozásnak a politikai közélet szereplőit érdekelő témája.

A parlamenti pártok, a különböző rendű és rangú, eltérő pártszimpátiával rendelkező politikai aktorok kiválóan el fognak azon vitatkozni, milyen feltételekkel vegyenek részt az alkotmányozásban (mégis) a parlamenti pártok, ezzel az összes energiájukat elpazarolva az előkérdésre ahelyett, hogy a fő kérdésre koncentrálnának: nincs alkotmányozási kényszer, csak a Fidesznek (Orbánnak) van kényszeres alkotmányozhatnékja.

Ne legyen most  alkotmányozás, nem ennek van most itt az ideje! Addig legalább is ne, amíg a Fidesz ki nem dolgozza az alkotmányozás valóban demokratikus menetrendjét. Ez annak a feladata, aki alkotmányozni akar, és nem lehet azoké, akik nem tartják ezt szükségesnek.

Most az történik, amit a Fidesz épp el akart érni – a feladatot „leosztja”. Azokat, akik – szinte pártállástól függetlenül – többször kijelentették, hogy nincs alkotmányozási kényszer, sőt, az alkotmányon eddig elkövetett „jogsérelmeket” kellene előbb kiküszöbölni, most a világ nagyobb dicsőségére a Fidesznek sikerült rávennie, hogy egyáltalán „napirendre vegyék” a „kérdést”, és ennek alapján még csak véletlenül se a közös álláspont, platform kialakításán fáradozzanak, hanem – miközben azt lesik: ki kivel fekszik le? – egymással versenyezzenek, ki tud keményebb feltételeket támasztani a korábban elutasított részvételről szóló álláspontjuk módosítása érdekében, ki tud markánsabb alkotmány-tervezetet kimunkálni, és a közbeszédbe bedobni.

A megszorító intézkedések meg szép csendben a háttérben majd megszületnek, az embereket az fogja érdekelni, nem az alkotmányozás, de a parlamentben egyszerre a kettőről nem lehet szó, és a frakcióknak se lesz elég erejük mindkét kérdésre kellő energiát fordítani.  Viszont a "reformokat" nem kritizálhatják (nagyon), mert hiszen azok gazdasági kényszerűségek, és nincs is erejük a megváltoztatásukhoz. Viszont az "alkotmányozás" kérdésében látványosan (nem eredményesen!!) izmozhatnak, mutogathatják, hogy mennyire kreatívok tudnak lenni, ha hagyják őket. A Fidesz meg nagy ívben...., És a végén még el is mondhatja, hogy ő be kívánta vonni a parlamenti pártokat az alkotmányozás folymatába, de hát ezek.... És akkor jön majd Szájjártó Péter, és megmagyarázza.

Az „oszd meg, és uralkodj” elv tipikus fideszes érvényesítése, amelyet „profi” ellenzéki politikusaink úgy beszopnak, mint a pinty, mert saját, jobb ötletük nincs. Bravó!

MUNKACÍME: POLITIKUS KERESTETIK

A múlt vasárnapi plenárison a szokásos dumaparti után két ötletemmel foglalkoztunk.

Az első ötletem abból indul ki, hogy a nagyfokú politikai passzivitás részben azon alapul, hogy a politikai közélet jelenlegi szereplői mérhetetlenül unja a közönség. Mint ahogy TGM is a minap egy műsorban elmondta, a Fidesz népszerűsége csak látszólagos, semmilyen lelkesültség nincs mögötte, ellenben hatalmas apátia.

A politikai közélet felrázásához új, hiteles arcok kellenek.

Másrészről itt volt ez az X-Faktor című tehetségkutató verseny, amely számos igazi tehetséget hozott felszínre, hatalmas rajongótáborok alakultak, a vetélkedésük rendkívül népszerű volt. A versenyre a jelentkezők száma tízezer körül volt, és a kiesettek döntő részére is szolgált valamilyen tanulságul a megmérettetés, alakította önképét stb.

A két alapgondolat a szülője annak az ötletnek, hogy az X-Faktorhoz, vagy a korábbról ismert Riporter kerestetikhez hasonlóan Politikus kerestetik (munkacím) vetélkedőt kellene szervezni, illetve ennek metodikáját kidolgozni. A cél: politikai oldali elkötelezettség nélkül lehetőséget adni lehetőleg fiatal, politikus pálya iránt érdeklődő embereknek, hogy képességeiket megmérethessék, netán ismertséget, országos népszerűséget szerezzenek. 

Nagy vita után abban maradtunk, hogy Szentendrén megpróbálok egy próba-versenyt összehozni, ahol megfelelő zsűri és minimum 20-25 érdeklődő jelenlétében zajlana a vetélkedés. Az egészet felvesszük videóra, majd – mivel többen kétségbe vonták, hogy egy ilyen műsor „a mai fiatalokat” érdekli, ezért  - egy nagyobb, 20-30 fős csoportjukat megkérjük, hogy mondják el a véleményüket az alapötletről és ezt követően levetítjük nekik a videót. Mindezek ismeretében folytatjuk (vagy nem) a közös gondolkodást.

A második felvetés arra vonatkozott, hogy a mai politikai közbeszédet rendszeresen a Fidesz által „bedobott” témák kavarják fel, és mielőtt egy ilyen ügyet alaposan és több oldalról kibeszélne az érdeklődő közönség, azt megelőzően, jól időzítetten már egy mások „csobbanás” okán hangos a közélet. Még az egyik téma végére sem értünk, máris újjal foglalkozunk, amire a Fidesz igent mond, arra  az ellenzék csak nemmel válaszol, de saját újszerű, tematizáló javaslatok megfogalmazására még nincs erő. Csak folyik a nagy rohanás.  

Feltételezve, hogy a politikai hatalom mai gyakorlói a nem távoli jövőben leváltásra kerülnek, és új parlamenti választások lesznek, érdemes végiggondolni egy („teljesen”) új politikai víziót, amely versenyképes lehet mind a jobb, mind a baloldali programokkal. Ennek koherensnek, tudományosan megalapozottnak kell lennie. Természetesen ezt nem nekünk kell különféle tematikájú kutatásokkal alátámasztani, erre meg kell találnunk lehetőleg a legjobb szakértőket. De a kérdéseket nekünk kell feltenni, és a kapott válaszokból a következtetéseket levonni, a rendszert felépítgetni.

Nem pártalapítás a cél, inkább civil mozgalmunk keretében elmélyült tanulmányozása az alkotmányozás  módjának, benne a hatalommegosztás lehetséges rendszereivel és módozataival, illetve összefüggésben a választási rendszerrel. Ennek eredményeként ki kellene alakuljon a „mi alkotmányunk”, legalább is a tartalma kialakításával kapcsolatos alapelvek.

Hasonlóan foglalkozni kell a hazai gazdaságszervezési szisztéma (szocialista tervgazdálkodás vs. kapitalista piacgazdaság, és minden, ami közte van) kérdéskörével, az állami feladatvállalásokkal (szociális, vagyongazdálkodás stb.), a jövedelemszabályozás problematikájával.

Végül a társadalompolitikai kérdések közül találomra kiemelve: öngondoskodás vs. szolidaritás, oktatás, vallás/szekularizáció, pozitív/negatív diszkrimináció stb.

Fontos, hogy a kérdéskörök feldolgozása során jelentős önképzésre is sor kerüljön. A kérdések feldolgozása során jelen kell legyen a jelenlegi helyzetet elemző társadalomkritika – történelmi alapokon.

A második ötletem részletesebb kifejtését, tematikájának csoportosítását, a lebonyolításra vonatkozó javaslatomat a későbbiek során fogom kifejteni.

Az összejövetel nem elhanyagolható része volt a folyamatos evés-ivás. Ennek keretében szenzációs csicsókakrém (előétel) némi pálinka stb. kíséretében került az asztalra, a lehetőséghez képest szűkös mennyiségben, hivatkozással a közelgő ebédre.

Az ebéd részeként tárkonyos húsgombóc levest kaptunk erdélyi tájszólásban (ízletessége nem dicsérhető eléggé), amit alig bírt felülmúlni a háziasszony Zsófi lányának anyukája receptje szerint készült felséges túrógombóc, nem kevés prézli, tejfel és porcukor hintés kíséretében. Remek, a zalai dombok napsütötte nedűjéből erjesztett olasz rizling járt hozzá – fogyott is rendesen. De ez az élénk társalgást nem zavarta, sőt. Legalább is, amíg ott voltam.

Bezzeg

A magyar kormányfő leszögezte: a magyar médiatörvényben egyetlen olyan jogi megoldás sincs, amely valamely uniós tagállam médiatörvényében ne szerepelne, tehát az "európai médiatörvényekből összerakott törvényről beszélünk." Magyarország pedig semmilyen diszkriminációt nem fogad el, vagyis a magyar jogszabály "bármely szakaszának módosítása csak akkor képzelhető el, ha abban az országban is módosítják ezeket a szakaszokat, ahonnan átvettük" - jelentette ki Orbán Viktor. (Újsághír, 2011. január 6.)

1.       A magyar médiatörvényt akkor kell megváltoztatni, ha Magyarországgal szemben ebben a témában európai uniós vizsgálat indul, és ez pozitív eredménnyel zárul, azaz súlyos, az európai uniós irányelvekkel ellenkező, vagy az irányelveket egyenesen figyelmen kívül hagyó rendelkezéseket találnak a magyar média-törvénykezésben. Egyelőre ez a vizsgálat el sem indult, szakértők szerint erre elég sokat kell várni, bár fontolgatják, vizsgálják az eljárás elindításának feltételeit, mert az illetékes biztos előzetes ismeretei ezt indokolják. Mindenesetre a magyar kormányfő máris élesen támadja a várható eredményt.

2.       Más országok médiaszabályozását IS akkor kell megváltoztatni, ha AZOK HASONLÓ PRCEDÚRÁN MENTEK KERESZTÜL. Más európai uniós országban a médiatörvénnyel, és/vagy a szólásszabadságra vonatkozó alapelv gyakorlati megvalósulásával kapcsolatban ilyen gyanúk nem merültek fel, ezért ezzel kapcsolatos vizsgálatok elindítása még nem képezi megfontolás tárgyát sem, de lehet, hogy az Orbán nyilatkozatát „felhívás táncra”-ként fogják értelmezni, és ezzel párhuzamosan vizsgálat indul a német, a francia stb. gyakorlattal szemben is – ezzel várhatóan külön jópontokat szerez magán miniszterelnökünk és csapata, országunk, mint a kollektív  emberi jogok élharcosa jelentősen fogja növelni népszerűségét az európai közösségen belül.

3.       Ha Magyarországot kötelezik – egyszer, majd, egy a MAGYAR viszonyokat elemző alapos vizsgálat eredményekét – a jelenlegi média-szabályozás megváltoztatására, az semmilyen automatizmus révén nem jelentheti azt, hogy ennek következtében – helytől és időtől függetlenül, máshol, más feltételek között érvényesülő, akár a magyarországihoz hasonló (rész)szabályozás miatt – a más országokban érvényes szabályozást is meg kell változtatni. Azért, mert a magyar szabályozás („a mi autónk”) egyes elemeit egy másik nemzeti szabályozás („az ő autójuk”) egyes  elemeit („motorblokk”,”fék”,”hajtómű” stb.)  átvéve állították össze, ez nem jelentheti azt, hogy azért, mert  „a mi autónk” nem működőképes, sőt, balesetveszélyes, azért „az ő autóikat” is ki kell vonni a forgalomból.

4.       Elismerem, legjobb védekezés a támadás – az óvodai homokozóban. Valószínűsítem, a jelenlegi magyar kormányfő ezzel a kommunikációjával, ha eddig nem is, eztán komoly rokonszenvet ébreszt a többi európai (és nem európai) állam vezetőiben. (Megjegyzem, a feleségem is hasonló taktikát választ, amikor csípőre tett kézzel riposztozik: „Bezzeg, amikor te…?” tipusú mondataival, mégis kedvelem.)

KIÁLTVÁNY!

BÍRÓSÁGRA A BALODALLAL!

Prológus

Kétségtelenül Standeisky Éva publicisztikája volt az utolsó és döntő lökés, ami arra késztetett, hogy írásban is megfogalmazzam, amit már többször többfelé szóban hangoztattam:  ÚJ POLITIKAI GARNITÚRA KELL!

Akár jobbra, akár balra, akár középre vagy a hátam mögé nézek, csak megunt, erkölcsileg lejáratott, hiteltelen politikai elitet, pártvezetőket és lakájaikat látom nap mint nap – számomra már rendkívül unalmas és fárasztó - csatáikat vívni gyermekded homokozóikban. És nem történik semmi.  Mert ami történik, az pótcselekvés: alkalmas az általános politikai izgalom, valamint sajtómunkások (Co.: Kovács Zoltán) fenn- és eltartására, alkalmas egymás lejáratására, de teljesen alkalmatlan a társadalom valódi gondjainak megoldására. Az arénában a gladiátorok az életükért küzdenek, miközben a publikum őrjöng, üvölt és sikoltozva bíztatja a számára kedveset: ŐLD MEG! ÖLD MEG! A harc egy-egy pillanatában még közösségnek is tűnnek a táborok, de a végén, miután versenyzőik, akikre fogadtak, kivéreztek, megfáradt egyénekként térnek vissza mindennapjaikba. És várják a következő, bódító, mámorító, vérgőzös pillanatot, amikor revansot vehetnek. NA, EBBŐL ELÉG!

Baloldaliként a baloldalon akarom a sort kezdeni. Önkritikára, az elmúlt húsz év kritikai vizsgálatára van szükség. Van rá időnk, optimális esetben mintegy három-hat év. A társadalom bizalmát csak a teljes erkölcsi megújulásunkkal érhetjük el. Le kell a baloldalról azt a mocskot mosni, amit mások kentek rá, de attól a sártól, ganajtól is meg kell tisztulnunk, amit gladiátoraink szedtek magukra az arénában hemperegve.

 

Módszer

A társadalmi bíróság felállítását javaslom. Komolyan! Olyan társadalmi bíróságot, ahol vannak ügyészek, vádlottak, védők, esküdtek, bírák, szakértők, tanuk, minden, ami kell, és mivel „játékról” van szó, kell(enek) játékvezetők is, akik a tárgyalás menetének „törvényességét” felügyelik (moderálják) – nevezzük ezt a testületet ZSŰRÍ-nek.

A zsűri

-          egyik tagjának magamat jelölöm, és

-          jelentkezés alapján fogom a javaslatomat megtenni a másik két tagra, akiknek az elfogadásához a nyilvánosság hozzájárulását kérem.

-          A zsűri két további társtagja közül - ideális esetben – az egyik jogász, a másik történész.

-          A zsűri legfontosabb feladata a lehetséges vádpontok és a kiszabható politikai büntetések meghatározása, valamint a jogorvoslati lehetőségek (fórumok)  biztosítása, melyre javaslatokat elfogad. 

Természetesen az egész tárgyalás a nyilvánosság előtt zajlik majd, az internet segítségével, de egyáltalán nem zárom ki, hogy alkalmanként mód legyen élőben is  egy-egy vita (tárgyalás) lebonyolítására.

Ügyész, védő, esküdt, bíró

-          írásos anyaggal lehet a zsűrinél jelentkezni, amelyben

-          indokolnia kell a szerepre való alkalmasságát a jelöltnek, és

-          azt a koncepciót, amit meg kíván valósítani a vállalt feladat végrehajtása során.

-          Természetesen módot kell biztosítani nem elkötelezetten baloldali személyek jelentkezésére és szerephez jutásához is, amennyiben magukra nézve is kötelezően elfogadják a játékszabályokat.

-          Ezekre a szerepekre hivatásos politikusok – parlamenti képviselőig, országos pártvezetőig bezárva  - nem jelentkezhetnek.

A játékszabályokat

-           a zsűri állapítja meg, és

-          amely szabályok nagymértékben fognak hasonlítani a bírósági peres eljárások szabályaihoz. Ennek megfelelően kell            

o   a vádat (keresetet) összeállítani,

o    a bizonyítékokat a bíróság elé tárni,

o   a tanukat, szakértőket megidéztetni, lehet a védelmet képviselni;

-          a zsűri állapítja meg – akár saját hatáskörébe utalva – az egyes szereplők kiválasztásának szabályait is, melynek során feltétlen törekedni kell

o   a versenyeztetésre,

o   a kiválasztás szempontjainak előzetes meghatározására;

o   a kiválasztás nyilvános indoklására;

o   a „jogorvoslat” lehetőségének biztosítására.

A vádlottak:

-          erre a szerepre nem lehet jelentkezni, vádlottá csak válni lehet;

-          vádlott természetes személy és/vagy politikai tett, vállalás, kijelentés is lehet;

-          a természetes személyek kötelesek megjelenni a bíróság előtt és a feltett kérdésekre válaszolni;

-          nem kötelesek maguk ellen vallani;

-          védőiket – ha kívánják – maguk választhatják meg a jelentkezők közül, védelmüket saját maguk is elláthatják, felkérhetnek arra alkalmasnak tartott személyeket;

-          a bíróság előtti - idézés ellenére való – meg nem jelenést szankcionálni nem tudjuk, de az elkövethető legnagyobb bűnként fogjuk megítélni, és a lehető legsúlyosabb politikai ítéletet fogjuk kiszabni.

A tanuk:

-          bárki lehet;

-          felkérhető;

-          önként is jelentkezhet, írásban, kifejtve tanúskodásának lényegét. Tanúvallomását a bíróság nem köteles figyelembe venni, de feltétlen törekedni kell rá, hogy írásban kaphasson indoklást álláspontjának elutasításáról.

Esküdtek:

-          bárki lehet;

-          tagjait a jelentkezők, vagy mások által jelöltek – ha vállalják – közül a bírói tanács választja ki;

-          törekedni kell, hogy a 12-15 tagú testület színes összetételű legyen társadalmi kötődés, politikai hovatartozás, végzettség, társadalmi-szociális helyzet, lakhely stb. szempontjából.

Bírói tanács tagjai:

-          csak jogi végzettségű természetes személy lehet;

-          bíróság, bűnüldözés, politikai szervezet országos vezetőségének aktív tagja nem jelölhető;

-          olyan, az előzőekben felsorolt szervezetek alkalmazottjaként dolgozó, tagjaként működő személy jelölhető, akinek ez a jogviszonya, tagsága már legalább öt éve megszűnt;

-          a bírói tanács 3-5 tagja az elnököt maga közül titkos szavazással választja meg;

-          az összeférhetetlenségnek lehetnek egyéb kizáró okai is.

A várt eredmény

Nem a teljesség igényével, és nem fontossági sorrendben, mert egyik cél fontosabb, mint a másik:

-          a régi elit politikai leváltása;

-          a politika erkölcsi megtisztulása, az általános erkölcsi színvonal megerősödése;

-          új, hiteles, politikailag használható arcok feltűnése, felfedezése, erre való motiváció;

-          politikai vitakultúra színvonalának emelkedése a másság, a sokszínűség, a véleményszabadság elfogadása mentén;

-          a piacgazdaság működésének megértése széles rétegek számára, előnyei-hátrányai más rendszerekkel szemben;

-          az öngondoskodás szükséges mértékének és fontosságának felismerése;

-          nagy nyilvánosság, publicitás, a közélet megmozgatása, megmozdulása, az állóvíz felkavarása;

-          a jogi ismeretek terjedése, azok jelentőségének felismerése;

-          párbeszéd bal- és jobboldal között;

-          hozzájárulás az 1989-ben kialakított demokratikus intézményrendszernek a szükséges megújításához;

-          a Papcsák–Budai tetemre hívó rögtönítélő bíróságosdit játszók teljes ellehetetlenülése, nevetségessé tétele;

-           az igazi, tényleges rendszerváltáshoz elengedhetetlenül szükséges, a fejekben is végbemenő jelentős, minőségi változás.

CSAK ENNYI!

AZTÁN – de csak aztán! – JÖHET A JOBBOLDAL IS.  

Féllábon

A korábban elkövetett bűnök visszaütnek. Egy felkészületlenül elkövetett tavaszi kerékpártúra következménye lett a múlt heti porcműtét. Kértem a jegyző asszonytól, hogy küldjön nekem mozgó úrnát - mármint a választáshoz, mert, különben, köszönöm szépen, jól vagyok, csak lépni nem tudok -, de visszajezést nem kaptam. Így hát elvitettem magam a szavazőkörig, ott meg elbotorkáltam féllábon a szavazóhelyiségig, és megtettem, amit meg kellett.

Amikor én ott voltam - pedig elég sokáig bajlódtam -, senki nem jött szavazni. Feltételezem, nem mozgáskorlátozottság volt a fő ok. Akkor pedig mi?

A politológus szakértők csontig elemezték a választások statisztikai és politikai eredményeit, feltárva a helyi és tágabb értelmű összefüggéseket, hatásokat a további kormányzásra. De mindezt a leadott szavazatok, a megismert eredmények alapján, ami csak az egyik lába az igazságnak - már ha az igazság két lábon jár.

Engem épp a másik, a hiányzó lába izgat. Az a népesség, aki nem ment el választani. Ki tudja, miért? 

Tényleg? Tudja valaki, hogy miért? Hogyan lehetne - legalább utólag - reális magyarázatot találni arra, ki miért nem megy el szavazni? Egyetlen faktor: a poltikai apátia lenne a magyarázó ok?


Mert az csak önteltségről tanúskodik, ahogy a miniszterelnök vindikálta a jogot a minősítéshez: aki nem ment el választani, az engedélyezte a FIDESZ által elvégzendő változásokat. Na neeee! Ez a jól ismert kádári politikai "bonmot": aki nincs ellenünk, az velünk van gyenge  parafrázisa. Miután személyesen is jelentősen hozzájárult a politikai hangulat demoralizálásához, a demokrácia legnagyobb dicsőségére nem csak azoknak köszönte meg a választásokon való részvételt, akik elmentek, és (rájuk) szavaztak, de rendesen megfricskázta azokat, akik nem vették a fáradságot, hogy a szavazófülkéig elfáradjanak. Minősítő szavaival megköszönte, hogy nem vettek részt a döntéshozatalban, ezzel is - akár akaratuk ellenére - hozzájárultva a FIDESZ győzelméhez.


De hiszen a FIDESZ vezérnek épp ez volt az érdeke, erről szólt az elmúlt nyolc éve: minden hatalmat a FIDESZ-nek! Mi tudjuk, mit kell majd tennünk, ha ott leszünk, bizzatok bennünk, emberek! És ezzel az otthonmaradók engedélyt adtak arra - egyben elveszítve a későbbiekben a legkisebb felháborodáshoz való jogukat is -, hogy az Orbán-kormány és narancs színű önkormányzataik azt tegyék, amit akarnak.

PLENÁRIS

Mint korábban megállapodtunk, a következő plenáris összejövetelünkre

2010. október 2-án 10 órakor

kerül sor. Tekintettel arra, hogy kisebb térdműtétem miatt nem leszek képes nagyobb távolságot megtenni, a találkozó helyszíne:

Szentendre, Berek u. 22.

Témáink:                          Blogolás

                                      Politizálás

                                      Akciók

Mindenkit szeretettel várunk, de kérünk, jelezd előre a várható részvételedet, hogy a szervezéssel megfelelően készülhessünk:  szepib2010@gmail.com